2022. február 21., hétfő

オピニオン : 日本のポップカルチャー

 オピニオン : 日本のポップカルチャー

このブログポストで日本のポップカルチャーについていくつか考えを書きます。このポストはヨーロッパ人が(みょう)(かん)じるかもしれますで、日本のマンガやアニメやライトノベルで見つけることができる現象(げんしょう)についてです。最近、だいたい同じストーリーと設定(せってい)とキャラクターの制作(せいさく)されたマンガ/アニメがたくさんあります。この現象は日本だけではなく、漢字(かんじ)文化圏(ぶんかけん)でも見られます。

この現象の良い例は「異世界」と言う作品です。これらの中では、主人公(しゅじんこう)はどういうわけか別の世界にはこばれます。これは自発的(じはつてき)に、または生まれ変わりを(つう)じて行うことができます。このスキームは非常(ひじょう)頻繁(ひんぱん)であるため、複数(ふくすう)のミームがあります。たとえば、トラックくんは地球上(ちきゅうじょう)の人生から主人公を奪うです。彼の生まれ変わりの後、主人公はビデオゲームのように冒険者(ぼうけんしゃ)になります。前述(ぜんじゅつ)のように、この現象は日本に限ったことではありません。例えば、韓国で新しい世界がロマンチックな小説の異世界の作品が人気です。そして中国ではムリムの物語が人気があります。

私の意見では、西洋(せいよう)の人々は文化の違いのためにこれらのマンガやアニメやライトノベルを奇妙(きみょう)だと感じています。他人の作品をコピーすることは窃盗(せっとう)盗用(とうよう)と見なされます。それはしばしば犯罪(はんざい)と見なされます。新しいクリエイティブな作品の方が面白いと思います。今日、非常によく似たマンガ/アニメが数百(おそらく数千)あります。新作品は旧作品と同じになる可能性(かのうせい)が高いです、最近は日本のポップカルチャーを読んだり見たりするのをやめました。

Vélemény: Japán pop-kultúra

Ebben a blogposztban a japán popkultúráról írok össze néhány gondolatot. Elsősorban egy az európaiak által első hallásra furcsának -sőt ellenszenvesnek- tűnő jelenségre szeretnék fókuszálni amivel az olvasók/nézők animékben/mangákban és „light novel”-ekben találkozhatnak. Rengeteg „egy kaptafára menő alkotás” születik, melyekben a műfaj, a környezet, a történet, sőt a szereplők is majdhogynem azonosak. Megjegyzendő, hogy ez a jelenség nem korlátozódik a japán kultúrára, az egész „sinoszférában” megfigyelhető.

Egy jó példa erre a jelenségre az úgynevezett 異世界 (iszekái) alkotások, melyekben a főhős vagy főhősök egy másik világban találják magukat. Ez történhet spontán, vagy a keleti kultúrához talán közelebb álló újjászületés keretében is. A séma olyan gyakori, hogy az internetes meme-ek között néha találkozhatunk „Truck-kun”-val, aki a főhőst a földi életétől megfosztja egy közlekedési baleset keretében, hogy az az új világban újjászülethessen. Kisebb variáció van abban, ami az előjátékot követi, de álltalában a főhős -számítógépes játékokhoz hasonlóan- felcsap szerencsevadásznak. Mint korábban említettem, nem elszigetelt jelenségről van szó: koreai és kínai példák is vannak erre. Koreában gyakran találkozhatunk (romantikus/szerelmes) regényekbe való belecsöppenésekről, újabban mint főgonosz. Kínában (és valamelyest Koreában) is pedig népszerűek az úgynevezett „murim” regények. [Megjegyzés: A fantáziavilág nagyjából megfeleltethető a középkori Kínának/Koreának. A murim pedig egyfajta társadalom ebben a „hagyományos” társadalomban. Ebben a „belső” társadalomban, szinte kizárólag harcművészek vannak, gyakran természetfeletti képeségekkel megáldva, és gyakorlatilag függetlenül működnek a hagyományos kormányzattól.]

Ezen kép- és hagyományos regények, valamint animációs mesék furcsasága véleményem szerint a nyugati és keleti kultúrák egyik különbségének következménye. Magyarországon (és a nyugati kultúrában) egy alkotás vagy szellemi termék lemásolása lopásnak, a tudományos életben plágiumnak menüsül, sokszor bűnténynek minősül. Az én szememben -és tapasztalatom szerint a nyugati ember szemében is- az újkeletű, kreatív alkotásoknak van értéke.

Manapság nagyon sok (több száz, akár több ezer) roppant hasonló alkotás születik. Egy véletlenszerűen kiválasztott manga/anime jóeséllyel egy korábbi manga/anime variációja, és ezért szinte mindig unalmasnak találom. Éppen ezért újabban nem szoktam a japán (és Kínai/kóreai) pop-kultúra termékeit fogyasztani.